Sztorik

Van kedves, megható, vicces állatos története? Itt ezeket gyűjtjük össze! 

 

Pamacs, az én cicámsad

Amikor Pamacsot bedobták az udvarunkba, szerintem még nem volt 8 hetes. Csipásan, torzonborzan, nagyon rossz állapotban került hozzánk.
Én gyógyítottam meg. Nálunk nőtt fel egészséges, gyönyörű kandúrrá. Imádtam, amikor bebújt az ölembe és apró mancsait a karomra vagy a lábaimra helyezte. Szerettem nézni, amikor aludt, hiszen tudta, hogy maximális szeretetben és biztonságban van. Sajnos csak 8 évig lehettünk együtt.
Amikor meghalt, meghalt bennem is valami. Sokáig gyászoltam, hiszen nagyon erős volt a kötődés köztünk. A mai napig hiányzik, habár új cicám van már. De ő mégsem Pamacs! Hiszen Pamacs volt az első cicám, a legelső. Örökre a szívemben marad!

Balatoni M.

 

Hogy lettem kutyás gazdilaugh

Két kutyát tettek ki egy autóból, majd az autó gyorsan elhajtott. Szegény kutyák össze-vissza szaladgáltak az úton, majdnem elütöttem őket. 
Amikor hangos fékezéssel megálltam, a kutyák ijedtükben az árokpartra szaladtak, majd eltűntek egy bokorban. Megálltam az autómmal az út szélén. Kiszálltam a kocsiajtót nyitva hagyva, és keresni kezdtem a kutyákat. Bárhogy hívtam, nem találtam sehol őket. Biztos voltam, hogy már messze járnak, és szomorúan indultam az autóm felé. Ahogy közelebb értem, megláttam a két kidobott kutyust. Az első ülésen ültek a kocsimban. Csak néztem őket és azt mondtam: "Rendben srácok, menjünk!"
Így lettem kutyás gazdi, dupla kutyás gazdi. A mai napig nem vánom, hogy megálltam és befogadtam őket. Bubu ás Balcsi azóta is az én kutyám.
Szeretetükkel hálálják meg azt, hogy nem hagytam őket cserben!
Varga D.

 

Lovas gondolatokblush

 

Nem tudom mások hogy vannak vele, de én sokszor gondolok a múltbeli lovaimra. Jó lenne látni, hogy mit csinálnak, és elgondolkodom azon is, hogy meglátogatom őket, még ha csak egy kis időre is. Régi lovaim közül legjobban Harley hiányzik. Ő volt mind közül a kedvenc. Rajta tanultam meg szinte mindent, amit a lovaglásról ismerek.
Sajnos Harley-t eladták. Ha az enyém lett volna, én nem adtam volna el. Emlékszem, 7. évfolyamos voltam, és éjjel-nappal sírtam utána. Még most is sokszor rá gondolok, még mindig emlékszem Harley-re. Sokszor elképzelem a találkozást vele, de félek, hogy már nem ismerne meg!
Zoltainé Klára
 
 
Hogy került hozzám Kloé?smiley
 
A történetem arró szól, hogy került hozzám Kloé. Kb. 3 éve egy hajnalban arra ébredtem, hogy egy cica sír keservesen. Aztán csend lett, elhallgatott. Egy idő után újra elaludtam. De rövid idő múlva újra hallatszott a keserves nyávogás. Persze felkeltem, kimentem körül nézni, és az utcai bokor alatt egy rémült kiscicát találtam. Mikor felé nyúltam, hozzám dörgölődzött apró fejével. Kiszedtem a bokorból, és magammal vittem haza. A neve Kloé lett. Attól a naptól, hogy hozzánk került, nagyon boldog vagyok. Most már szép, nagy, erős kandúr. Egyszerűen imádom!!!
Erzsi
 
 
Lulucrying
 
A tengerimalacom, Lulu meghalt ma reggelre. 5 éve került hozzánk. Akkor még kis falatnyi szőrgombóc volt. Hamar hozzánk szokott, szerette, ha simogatom. Nagyon hiányzik, hogy nincs többet az én kis Lulum! Remélem jó helye van odaát!
K. Anett
 
 
Cirmismiley
 
Nekem van a legjobb macskám. Cirminek hívják. Leírom, hogy került hozzám.
A régi gazdája elköltözött és kidobta. Hetekig az utcán élt szegényke. Amikor én megtaláltam csontsovány és nagyon piszkos volt. Haza vittem magamhoz. Megetettem, megfürdettem, elvittem állatorvoshoz, hála égnek nem volt komoly baja. Hosszú időbe telt, mire megtanulta, hogy bízzon bennem, bízzon az emberekben, mert nem mindenki olyan gonosz, mint a volt gazdája.  6 éve él velünk, és most már tudja, hogy a családunk része.
Nagyné Zsuzsa